Ingatlan döntések külföldről — Teljes útmutató magyaroknak (2026) | Kóré Norbert

Amit ebben a cikkben megtalálsz:

1. Miért más külföldről dönteni?
2. Eladás, bérbeadás vagy megtartás — hogyan dönts?
3. Adózás, illeték és kettős adóztatás
4. Meghatalmazás és képviselet
5. Értékmegállapítás — honnan tudod, mennyit ér?
6. Az ingatlan felkészítése eladásra
7. Időzítés — mikor érdemes lépni?
8. Öröklés és ajándékozás
9. Hazaköltözés és otthonváltás
10. Amire érdemes odafigyelni — a leggyakoribb buktatók

1. Miért más külföldről dönteni?

Amikor valaki személyesen van itt, bemegy az ingatlanba, körülnéz, kimegy az utcára, beszél a szomszédokkal — van egy érzése a helyről. Külföldről ez az érzés hiányzik. Helyette ott van a Google, a rokonok véleménye, és az a kényelmetlenség, hogy „majd ha hazamegyek, akkor foglalkozom vele”.

És ez a „majd” az, ami a legtöbb embernek a legtöbbe kerül. Nem feltétlenül azért, mert rossz döntést hoz — hanem mert nem hoz döntést. Az ingatlan közben áll, a rezsi fut, az állapot lassan romlik, és a lehetőségek szűkülnek. Nem kell azonnal cselekedni — de érdemes minél hamarabb átlátni a helyzetet.

Ami külföldről valóban nehezebb

• Az ingatlanpiac hangulatát nem érzed. Hiába olvasol híreket, a helyi piac mikro-szinten más. Egy budapesti kerület és egy vidéki kisváros teljesen eltérő dinamikával működik.
• A bürokrácia lassabb. Amit személyesen egy délelőtt elintéznél (ügyvéd, közjegyző, energetikai tanúsítvány), az postán és emailen hetekig tarthat.
• Nehéz megbízható embert találni. Távolról nem tudod ellenőrizni, hogy aki „intézi” a dolgaidat, az tényleg a te érdekedben jár-e el.
• Az érzelmi döntések felerősödnek. A régi otthon, a gyerekkori emlékek — ezek távolról még erősebbek, és sokszor megnehezítik a racionális mérlegelést.

A megoldás nem az, hogy hazarepülsz minden ügyvédi aláíráshoz — hanem hogy legyen melletted valaki, aki segít átlátni a helyzeted és a lehetőségeid.

2. Eladás, bérbeadás vagy megtartás — hogyan dönts?

Ez a kérdés, amivel a legtöbben küzdenek. Nem azért, mert bonyolult lenne kiszámolni — hanem mert az érzelmek és a számok ritkán mutatnak ugyanabba az irányba.

Mikor érdemes eladni?

• Nem tervezel hazaköltözni a belátható jövőben (5+ év)
• Az ingatlan üresen áll és romlik az állapota
• A közös költség, adó, biztosítás havonta pénzt visz el
• A piaci ár kedvező, és szükséged van a tőkére más célra

Mikor érdemes kiadni?

• Az ingatlan jó lokáción van (Budapest belváros, egyetemi város)
• A havi bérleti díj fedezi a költségeket és hoz is valamit
• Van megbízható ingatlankezelőd, aki intézi a napi ügyeket
• Hosszú távon értéknövekedésre számítasz

Mikor érdemes megtartani (üresen)?

• Rövid távon (1–2 éven belül) hazaköltözöl
• Az ingatlan családi örökség, amit nem akarsz elengedni
• A piac éppen mélyponton van és nem éri meg most eladni

Hogy néznek ki a számok? — Egy illusztratív kalkuláció

	Eladás	Bérbeadás
Piaci érték	70.000.000 Ft	—
Éves bérleti bevétel	—	2.400.000 Ft (200.000 Ft/hó)
Éves költség (közös költség, adó, biztosítás, karbantartás)	—	-960.000 Ft
Nettó hozam	—	1.440.000 Ft/év = ~2%
Eladás utáni befektetés (pl. állampapír, 7%)	4.900.000 Ft/év	—

Ebben a példában az eladás és befektetés több mint háromszor annyi hozamot termelne. De ha az ingatlan egy felkapott részen van, ahol az értéknövekedés évi 8–10%, a megtartás hosszú távon jobban megérheti.

Nincs univerzális válasz — minden ingatlan, minden élethelyzet más. Éppen ezért érdemes a döntést nem érzésre, hanem kalkuláció alapján meghozni, az egyéni körülmények figyelembevételével.

3. Adózás, illeték és kettős adóztatás

Az adózás az a téma, amitől a legtöbben tartanak — de ha ismered a szabályokat, jól tervezhető és nincs meglepetés.

Alapszabály: ingatlan eladás adója (SZJA)

Magyarországon az ingatlan eladásából származó jövedelem után 15% személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni. Az adó alapja a pozitív különbözet — vagyis az eladási ár és a szerzéskori érték (vételár, illetékalap, értéknövelő beruházások) közötti nyereség. Ha nem volt nyereség, nincs adó.

Az adóköteles rész ráadásul csökken az évek múlásával:

Szerzés óta eltelt idő	Adóköteles rész
0–1. év (szerzés éve + 1 év)	100%
2. év	90%
3. év	60%
4. év	30%
5. évtől	0% — adómentes

Ha 5 éve vagy régebben szerezted az ingatlant, nem kell SZJA-t fizetned.

Ez a különbség gyakran milliós eltérést jelent az adóban — érdemes tisztában lenni vele. Az öröklés és ajándékozás részleteiről külön útmutatóban írtunk: Örökölt ingatlan Magyarországon — Útmutató külföldön élőknek

Mire figyelj még: Az értéknövelő beruházások (felújítás, korszerűsítés) költségei levonhatók az adóalapból — de csak számlával igazoltan. Érdemes minden felújítási számlát megőrizni.

Visszterhes vagyonátruházási illeték — ne keverd az adóval

Sokan összekeverik az SZJA-t és az illetéket. A kettő teljesen más:

• Az SZJA az eladót terheli, az eladás nyeresége után
• Az illeték a vevőt terheli, a vásárláskor

Ha te adsz el ingatlant, az illeték nem a te gondod — azt a vevő fizeti. De ha veszel (például hazaköltözéskor), akkor számolnod kell vele:

• Általános mérték: az ingatlan forgalmi értékének 4%-a
• 1 milliárd Ft feletti rész: 2%
• Maximum: ingatlanonként 200 millió Ft

Például egy 70 milliós lakás vásárlásakor az illeték 2.800.000 Ft. Nem kevés — érdemes előre betervezni.

Kedvezmények:

• Cserelakás kedvezmény: Ha a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy az azt követő 1 éven belül eladod a korábbi lakásodat (vagy fordítva), az illetéket csak a két ingatlan forgalmi értékének különbözete után kell fizetni. Ez akár milliós megtakarítás is lehet.
• 35 év alatti első lakásvásárló kedvezmény: 15 millió Ft forgalmi értékig 50%-os illetékkedvezmény (4% helyett 2%). Fontos: 15 millió Ft felett a kedvezmény nem érvényesíthető — az egész vételár után 4%-ot kell fizetni.

Kettős adóztatás — a nagy kérdés

Ha külföldön élsz és ott is adózol, felmerül: kétszer kell adót fizetni? A válasz szinte mindig: nem.

Magyarország kettős adóztatási egyezményeket kötött a legtöbb EU-s országgal, valamint Svájccal, az Egyesült Királysággal, az USA-val és Kanadával. Az egyezmények lényege:

• Ingatlan eladás: Mindig abban az országban adózik, ahol az ingatlan van — tehát Magyarországon.
• Beszámítás: A Magyarországon megfizetett adót a lakóhelyed szerinti ország általában beszámítja a saját adókötelezettségedbe.

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például Németországban élsz és eladod a budapesti lakásodat, Magyarországon fizeted meg a 15% SZJA-t, és a kettős adóztatási egyezmény alapján ezt általában beszámíthatod a német adóbevallásodban. A pontos szabályok országonként eltérhetnek — érdemes helyi adótanácsadóval is egyeztetni.

4. Meghatalmazás és képviselet

Ha nem tudsz személyesen jelen lenni az adásvételi szerződés aláírásakor — és a legtöbb külföldön élő nem tud — szükséged van meghatalmazásra.

Milyen meghatalmazás kell?

Az ingatlan adásvételhez ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazás szükséges. Három lehetőséged van:

1. Ügyvéd előtt, 2 tanúval — Ha éppen itthon jársz, a legegyszerűbb: az ügyvéd irodájában aláírod a meghatalmazást két tanú jelenlétében. Gyors, olcsó, egyértelmű.
2. Magyar konzulátuson — Külföldön a magyar konzulátus (Bécs, Berlin, München, London, Zürich stb.) hitelesíti az aláírásodat. Időpontot kell foglalni (általában 1–2 hét várakozás), személyesen megjelenni, és kb. 30–50 EUR díjat kell számolni.
3. Távellenjegyzés videóhívással — Ez a legfontosabb újítás külföldön élőknek. A 2018-as ügyvédi törvény (Üttv.) lehetővé teszi, hogy az ügyvéd videóhíváson keresztül (Skype, Teams, Google Meet) ellenjegyezze az aláírásodat, a Magyar Ügyvédi Kamara auditált rendszerén keresztül. Nem kell Apostille, nem kell konzulátusra menni, nem kell hazarepülni — otthonról intézheted. Jogilag ugyanolyan érvényes, mint a személyes jelenlét. Az utóbbi években egyre elterjedtebb, és a külföldön élő ügyfelek többsége ma már ezt a megoldást választja.

Kit hatalmazz meg?

Ez fontos kérdés. A meghatalmazottnak nem kell ügyvédnek lennie — de legyen olyan ember, akiben feltétel nélkül megbízol, elérhető és rugalmas, és nem hoz döntéseket a fejedre.

5. Értékmegállapítás — honnan tudod, mennyit ér?

Ez az a pont, ahol a legtöbb ember bizonytalanná válik. Nem azért, mert nem akar reálisan árazni — hanem mert nincs mihez viszonyítania külföldről.

Az online becslők korlátai

Az ingatlan.com, jófogás és társaik hirdetési árakat mutatnak — nem eladási árakat. A kettő között 10–25% különbség is lehet. Egy 50 millióra hirdetett lakás simán elkelhet 42–44 millióért.

A KSH négyzetméterárak átlagok — és az átlag semmit nem mond el a te konkrét lakásodról. Egy felújított, 3. emeleti, liftes, déli tájolású lakás és egy ugyanakkora, de felújítatlan, földszinti, északi lakás között 30–40% árkülönbség is lehet — ugyanabban az utcában.

Ami tényleg számít

Egy reális értékmegállapítás figyelembe veszi:

• Lokáció (nem csak a kerület — az utca, a szomszédság, a kilátás)
• Állapot (mikor volt felújítva? mit kell csinálni?)
• Emeleti szint + lift (a 4. emelet lift nélkül érzékelhető árengedmény)
• Fűtés típusa (távfűtés vs. egyedi — komoly különbség a rezsiben)
• Parkolás (Budapesten ez akár 5–8 millió forint értékkülönbség)
• Társasház állapota (tető, lépcsőház, közös költség, tartalékalap)
• Összehasonlító adatok (hasonló ingatlanok valós eladási árai, nem hirdetési árai)

6. Az ingatlan felkészítése eladásra

Az eladásra való felkészítés az a lépés, amit sokan kihagynak — pedig sokat számít. Nem teljes felújításról van szó, hanem arról, hogy az ingatlan a lehető legjobb fényben mutatkozzon a vevők előtt.

Miért fontos?

A vevő az első benyomás alapján dönt — és az első benyomás ma már a hirdetési fotóknál kezdődik. A lánc így néz ki:

Felkészítés → Minőségi fotók → Vonzó hirdetés → Érdeklődők → Eladás

Ha az első láncszem gyenge, az összes többi is az lesz. Egy rendezett, tiszta, üres ingatlan sokkal jobb benyomást kelt, mint egy zsúfolt, kopottas — és a vevő fejében kisebb „felújítási pótlék” kalkulálódik, ami közvetlen hatással van az ajánlati árra.

Mi az, ami szinte mindig megéri?

Az alap felkészítés nem drága és nem bonyolult:

• Kiürítés — személyes tárgyak, felesleges bútorok eltávolítása
• Mélytisztítás — ablak, csempe fugák, konyha, fürdő
• Kisebb javítások — csöpögő csap, lógó kilincs, hiányzó villanykapcsoló
• Festés — friss, semleges szín (fehér, törtfehér, világos szürke)
• Fény — az összes lámpa működjön, az ablakokat ne takard el

Mikor érdemes nagyobb felújításba belefogni?

Ez már egyéni mérlegelés kérdése — függ az ingatlan típusától, állapotától, elhelyezkedésétől, a piaci viszonyoktól és a te lehetőségeidtől. Egy kisebb, célzott ráfordítás (festés, takarítás, apró javítások) szinte mindig megtérül, de a nagyobb felújítás csak kalkuláció alapján érdemes.

Külföldről hogyan szervezed?

Ez az egyik legnehezebb része az egésznek. Nem tudsz odamenni és rendbe tenni. A megoldás:

• Megbízható helyi kapcsolat — aki bemegy, lefotóz, koordinálja a munkákat
• Videóhívás — végignézed, mit kell csinálni, döntesz a helyszínről
• Fix áras felkészítő csomag — egyre több szakember kínál ilyet

7. Időzítés — mikor érdemes lépni?

Sokan várnak a „tökéletes pillanatra” — de a valóság az, hogy a tökéletes pillanat ritkán jön el magától. Ami inkább működik: felkészülten lenni, amikor jön egy jó lehetőség.

A magyar ingatlanpiac 2026-ban

A jelenlegi helyzet (2026 eleje):

• Árak: Az elmúlt 2 évben 15–20%-os emelkedés, de a növekedés lassul
• Kereslet: Erős a használt lakásoknál (az újépítésű árak eltávolodtak a fizetőképességtől)
• Hitelek: A lakáshitelek kamata 6–7% körül — nem olcsó, de nem is drasztikus
• Vevők: Válogatósak. Ami jó állapotban van, az gyorsan elmegy. Ami nem, az hónapokig állhat.

A szezonalitás valós

• Tavasz (március–május): Csúcsszezon. A legtöbb vevő ilyenkor keres.
• Nyár (június–augusztus): Lassulás, de a komoly vevők ilyenkor is aktívak.
• Ősz (szeptember–november): Második csúcs, különösen szeptemberben.
• Tél (december–február): A leglassabb időszak — de aki ilyenkor keres, az komolyan gondolja.

Ami fontosabb a szezonálisnál

• Az ingatlan állapota. Egy felkészített ingatlan bármikor eladható.
• Az árazás. A piaci áron kínált ingatlanok átlagosan 45–60 nap alatt kelnek el. A jelentősen felülárazottak hónapokig állnak — és végül gyakran olcsóbban mennek el, mintha rögtön reálisan árazták volna.
• A te élethelyzeted. Ha kell a pénz, ne várd a „tökéletes” pillanatot. Ha nem sürgős, van időd válogatni.

8. Öröklés és ajándékozás

Ez a téma különösen érzékeny, mert általában veszteséghez kapcsolódik. De a jogi és pénzügyi kérdések nem várnak — és minél korábban tájékozódsz, annál felkészültebben tudsz dönteni.

Öröklés

Ha Magyarországon ingatlant örökölsz:

• Egyenes ági rokon (szülő, gyerek, unoka) és házastárs: illetékmentesen örököl — nem kell fizetni semmit
• Nem egyenes ági rokon (testvér, unokatestvér stb.): 18% öröklési illeték

Ha a szüleidtől örökölsz lakást, az illeték nulla. Ez sokak számára meglepetés, mert más országokban ez másként van.

Fontos az adózás szempontjából: Örökölt ingatlan eladásakor a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja — nem az eredeti vásárlás dátuma. Az 5 éves sávos SZJA csökkentés (lásd a 3. fejezetet) ettől a naptól számítandó. Ez gyakran milliós különbséget jelent.

Az öröklési adózás, illeték, haszonélvezet és a testvérek közötti egyeztetés részleteiről külön, részletes útmutatót írtunk: Örökölt ingatlan Magyarországon — Útmutató külföldön élőknek →

Ajándékozás

Az ajándékozási illeték hasonló az öröklési illetékhez:

• Egyenes ági rokon és házastárs: illetékmentes
• Nem egyenes ági rokon: 18%

Sokan gondolkodnak azon, hogy öröklés helyett inkább életükben ajándékozzák az ingatlant. Ennek valóban vannak előnyei — tervezhető, gyorsabb, rendezett viszonyokat teremt. De fontos tudni, hogy ajándékozásnál a szerzés időpontja az ajándékozás napja, tehát az 5 éves SZJA csökkentés is ettől indul. Ez az időzítés kulcskérdés — erről is részletesen írtunk az öröklési útmutatóban.

Külföldről öröklés — extra tudnivalók

• A hagyatéki eljárás Magyarországon zajlik (az ingatlan helye számít, nem a lakóhelyed)
• Szükséged lehet magyar ügyvédre a képviselethez — a távellenjegyzés itt is megoldás (lásd 4. fejezet)
• Ha több örökös van és nem értetek egyet → közös tulajdon, ami külföldről különösen nehezen kezelhető

9. Hazaköltözés és otthonváltás

Egyre több ember kerül abba a helyzetbe, hogy hazaköltözést tervez — és az első kérdés mindig az itthoni ingatlannal kapcsolatos.

Milyen kérdések merülnek fel?

• Mennyit ér a meglévő ingatlanod? — Reális értékmegállapítás, nem álmodozás
• Mi a jogi helyzete? — Tulajdoni lap, terhek, haszonélvezeti jog, szolgalmi jog
• Milyen a műszaki állapota? — Mit kell felújítani, mennyibe kerül, megéri-e?
• Eladni, felújítani vagy megtartani? — Az élethelyzetedhez mérten
• Méret, elhelyezkedés, adottságok — Megfelel-e az új élethelyzetednek (pl. gyerekek, home office, idős szülő)?

Cserelakás és illeték

Ha eladod a régi ingatlanodat és veszel egy újat, mindenképpen gondolj a cserelakás kedvezményre (lásd a 3. fejezetet) — ha a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy az azt követő 1 éven belül eladod a korábbi lakásodat, az illetéket csak az értékkülönbözet után kell fizetni. Ez akár milliós megtakarítást is jelenthet.

Hogyan érdemes nekivágni?

1. Helyzetfelmérés — Milyen ingatlanod van? Mit szeretnél?
2. Értékmegállapítás — A meglévő ingatlan reális piaci értéke
3. Döntés — Eladni, megtartani, felújítani?
4. Végrehajtás — Felkészítés, értékesítés, esetleg új ingatlan keresés

A hazaköltözés nagy döntés, és szerteágazó kérdések merülnek fel. Az ingatlannal kapcsolatos részben tudok a legtöbbet segíteni — a többit (költözés, iskolaváltás, munkahely) te ismered a legjobban.

10. Amire érdemes odafigyelni — a leggyakoribb buktatók

Vannak tipikus helyzetek, amelyekbe sokan belecsúsznak — nem azért, mert nem figyeltek, hanem mert az egész téma újdonság, és nehéz távolról átlátni. Érdemes tudni róluk, hogy elkerülhesd őket.

1. „A szomszéd ingatlanja ennyiért ment el, az enyém is megéri annyit”

Két szomszédos lakás között is lehet 15–20% árkülönbség. Az emelet, az állapot, a tájolás, a belmagasság — mind számít. Az összehasonlítás jó kiindulópont, de érdemes mélyebbre nézni.

2. „Először hirdetem drágán, aztán majd csökkentem”

Ez a megközelítés sajnos gyakran visszaüt. Az ingatlan az első 2–3 hétben kapja a legtöbb figyelmet. Ha akkor az ár nem reális, a komoly vevők továbbmennek — és amikor később csökkented az árat, ők már máshol vettek. Sokszor az a helyzet, hogy a végső eladási ár alacsonyabb lesz, mint amennyiért reális árazással az elején elkelt volna.

3. „Nem kell felkészíteni, a vevő úgyis felújítja”

Lehet, hogy felújítja — de a fejében nagyobb összeget kalkulál rá, mint amennyibe valójában kerülne. Ez közvetlen hatással van az ajánlati árra. Ráadásul a felkészítetlen ingatlanról nem lehet jó fotót csinálni, ami az érdeklődők számát is csökkenti.

4. „Az ingatlanos majd megoldja”

Ha megbízol egy közvetítőt, az segítség — de a legtöbb közvetítő sok ingatlant kezel egyszerre, és a tied nem feltétlenül élvez kiemelt figyelmet. Különösen ha te külföldön vagy és nehezen elérhető. Érdemes aktívan részt venni a folyamatban, vagy olyan megoldást keresni, ahol valaki kifejezetten a te ügyeddel foglalkozik.

5. „Megvárom a tökéletes vevőt”

A vevő, aki a teljes árat fizeti, nem alkuszik és azonnal költözik, nagyon ritka. Közben az ingatlan hónapokig áll, a költségek futnak, és a piac is változhat. Egy jó ajánlatot elengedni a tökéletes reményében sokszor drágább, mint amilyennek elsőre tűnik.

6. „Majd ha hazamegyek nyáron, akkor foglalkozom vele”

Érthető gondolat, de a halogatásnak valós költségei vannak — közös költség, biztosítás, állagromlás, piaci változások. Nem kell azonnal mindent megoldani, de az első lépést (a helyzet felmérését) érdemes minél hamarabb megtenni.

7. „Személyesen kell intézni mindent”

Ma már nem feltétlenül. A távellenjegyzéssel, videóhívásokkal és egy megbízható helyi kapcsolattal az eladás teljes folyamata levezényelhető külföldről. Ami fontos: legyen valaki, aki a helyszínen a te érdekedben jár el — a kulcsátadástól a műszaki átvételig.

Összefoglaló — ha csak 5 dolgot jegyzel meg

1. Érdemes minél hamarabb átlátni a helyzetet — nem kell azonnal dönteni, de a tájékozódás nem várathat magára.
2. Számolj, ne érezz. Az érzelmek fontosak, de a pénzügyi döntéseket számokra érdemes építeni.
3. Kérj segítséget. Külföldről nem látod a részleteket — egy megbízható külső szem sokat segít.
4. A felkészítés megtérül. Egy rendezett, tiszta ingatlan gyorsabban és jobb áron kel el.
5. Az adózás és illeték tervezhető — ha időben foglalkozol vele. Az 5 éves mentesség, a cserelakás kedvezmény és a kettős adóztatási egyezmények a javadra dolgoznak.

Ha szeretnéd átlátni a helyzetedet

Az ingatlannal kapcsolatos döntések ritkán sürgősek — de szinte mindig bonyolultabbak, mint amilyennek elsőre tűnnek. Különösen, ha külföldről kell intézned mindent.

Ha szeretnéd áttekinteni a lehetőségeidet, mielőtt bármilyen döntést hozol, foglalj egy díjmentes, 30 perces helyzetfelmérést. Nem az a célom, hogy eladjak neked valamit — hanem hogy segítsek a számodra legjobb döntést meghozni.

Díjmentes helyzetfelmérés →

Kóré Norbert — Ingatlan döntéstámogatás külföldön élő magyaroknak

Gyakran ismételt kérdések

Mennyibe kerül a szolgáltatásod?
Az első 30 perces helyzetfelmérés díjmentes. Ha utána együtt szeretnénk dolgozni, az árazás az ingatlan és a projekt komplexitásától függ — erről a beszélgetésen egyeztetünk.

Csak Budapesten dolgozol?
Nem. Bár a legtöbb ügyem budapesti, vidéki ingatlanokkal is foglalkozom. A konzultáció online (Google Meet), a helyszíni munkákat helyi szakemberekkel koordinálom.

Mi van, ha még nem döntöttem — érdemes keresnem?
Igen, pont ezért érdemes. A legtöbb ügyfelem azzal kezdi, hogy tisztázzuk: eladni, kiadni vagy megtartani a legjobb döntés. Nem kell előre tudnod a választ.

Honnan tudod, mennyit ér az ingatlanom?
Összehasonlító adatok, helyi piaci ismeret, és személyes tapasztalat. Nem egy online kalkulátor számol — hanem valaki, aki ismeri a piacot. Az első értékmegállapítást már a helyzetfelmérés során meg tudom adni.

Biztonságos meghatalmazást adni valakinek?
Igen, ha jól van megfogalmazva. Az ügyvéd feladata, hogy a meghatalmazás pontosan annyi jogot adjon, amennyit te akarsz — se többet, se kevesebbet. És bármikor visszavonható.

Hogy működik a távellenjegyzés?
Az ügyvéd videóhíváson (Skype, Teams, Google Meet) azonosít, végigvezet az aláíráson, és ellenjegyzi a dokumentumot — a 2018-as ügyvédi törvény alapján, a Magyar Ügyvédi Kamara auditált rendszerén keresztül. Nem kell konzulátus, nem kell Apostille, nem kell hazarepülni.

\n\n
\n